Mar 11, 2008
NINth
Views: [post_view]

Pure Reason Revolution – The Dark Third

A 2003-ban alakult, eddig mindössze egyetlen albummal (de mellette 4 single és 1 kislemezzel) rendelkező Pure Reason Revolution teljesen megborította az életemet az utóbbi három napon. Nem hittem volna, hogy majd’ 25 éves fejjel még azt fogom érezni valaha is, hogy egy manókkal teli erdőben ülök, valószínűtlen mosollyal az arcomon és nézem közben a fejem fölötti csillagfelhőt. Márpedig ez most megtörtént, többszöris és azóta is tart szakadatlanul. Újra 10 éves gyerek vagyok, aki tátott szájjal hallgatja a fantasztikus legendákat és a lesi a távolban a hullócsillagokat.

He left the room where I was
Hide the light, hide the light
Too much to dream last night
Too much for waking eyes

Az életünk egyharmada alvással telik, mire meghalunk, átlagosan 6 évet áldozunk erre a (nagyon kellemes) tevékenységre. A 2006-os The Dark Third címre hallgató album bevallottan ezt a témát, az álom és az ébrenlét közötti különbségeket, áthallásokat boncolgatja. Álmokat mesél el, kézenfog és elkísér, elvesz és visszaad (ezt loptam), körbemutat és elvarázsol. A mesélő főleg a gyönyörű Chloe és John, akik felválta gördítik előre a történet fonalát. Ha egy inszomniás tündér zenét csinálna, egészen valószínű, hogy ilyen lenne. Néhol Ulveres finom, törékeny harmóniákkal is találkozni, ahol érződik, hogy a határok hártyavékonyak, az álomittas szemekbe némán csapódnak a napfény első sugarai, a hangulatot még lehetetlen megfogalmazni, mindössze az a biztos, hogy nagyon érdekes, furcsa és otthonos.


Ha stílusokkal akarunk dobálózni, akkor progressive/psychedelic/art rock (o_O), pop, grunge és hasonlóan fúziós neveket használhatunk csak, ugyanis ez a zene nem fogható meg egyszerűen. Első hallásra The Gathering, Porcupine Tree, The Smashing Pumpkins, The Cure és Pink Floyd hatások tűnhetnek fel, de nem merném egyik előadót sem meghatározóként említeni, mivel ez a keverék abszolut egyedi darab, hasonlót se nagyon hallottam még. Fiatal britekről beszélünk, ezért az a tipikus angol atmoszféra erősen érződik, de engem pl. egyátalán nem zavart, pedig megmondom őszintén, nem igazán szeretem a brit rock környéki zenéket.
(egyébként beleszerettem az énekeslányba)

Romantikus apokalipszis, elvarázsolt erdő, csukott szemekkel táncolás.
Tündérmesék felnőtteknek.


Az alkotók:
Jon Courtney
(szöveg, vokál, gitár, billentyű, program, basszus)
Chloe Alper
(vokál, billentyű, basszus)
James Dobson
(billentyű, hegedű, program, vokál, basszus)
Jamie Wilcox
(gitár, vokál)
Andrew Courtney
(dob, ütősök)

Pure Reason Revolution – The Intention Craft
Live @ Islington Academy (London)


new track (Victorious Cupid+remix!) & video:

[ @ official Myspace ]
more info:
[ @ official Last.Fm ]

No Comments

  • hamár ez a vonal, szvsz ez az igazi:
    http://www.youtube.com/watch?v=Yr5eGmM-49A

    egyszerűen félelmetesen szép

  • nice, nice, de nekem annyira ez nem :$
    a PRR-ben pont az fogott meg, hogy sosem lépik át azt a bizonyos határt :]

  • nem lépik át, hanem azon a bizonyos határon egyensúlyozva korcsolyáznak fel-s alá.

  • apropó korcsolya, ugye valaki viccen kívül benne van, hogy megnézi velem a “zorró a jégen”-t

  • mikorhol?

Leave a comment

Archive

Mixes for the HarderGeneration