Mar 18, 2008
NINth
Views: [post_view]

Time Machine: CERN’s Large Hadron Collider

Simulated Bubble Chamber”
[ by Erik Charlton @ FlickR ]

(klikk a nagy képhez)
A Large Hadron Collider (LHC) a CERN (Európai Atommagkutató Tanács – Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) jelenleg is épülő legnagyobb részecskegyorsítója. A helyszíne egy 27 km kerületű alagút a francia-svájci határon, Genf mellett, 175 méterrel a felszín alatt. 80 nemzet 7000 fizikusa dolgozik ezen a projekten, lassan 20 éve és most tavasszal fogják üzembe helyezni. Az ottani kutatások céljai között olyan kérdések megválaszolása áll, mint pl. léteznek-e extra dimenziók, ahogy a húrelmélet által inspirált modellek jósolják, és „látjuk”-e azokat, valamint milyen természetű az az anyag, amely a világegyetem tömegének 96%-át alkotja és a jelenlegi csillagászati megfigyelések számára elérhetetlenek (sötét anyag, sötét energia). Nem mellesleg olyan (átjárható) féregjáratok létrehozásán fáradoznak, amik nem csak a teret, de az időt is képesek meghajlítani.

(klikk a nagy képhez)

Irina Arefieva és Igor Volovich kutatásai szerint: “az általános relativitásban egy idő-görbület fog keletkezni a téridőben a múlttól a jövőig, mivel az egyes téridőkben létrejövő görbületek keresztezhetik egymást, ezzel mintegy létrehozva egy kb. zárt/bezáruló görbét -> alagutat, megteremtve az időutazás lehetőségét

Ez a fejlesztés olyan szintű büdzsével bír, hogy 1993-ban Amerika befagyasztotta a saját projektjének építését, mert nem bírta el a költségvetés. Egyetlen ilyen szupravezető elektromágnes több fémet tartalmaz, mint az Eiffel-torony. Megjegyzem, itt ebből négy darab található.

A beindítás után elég meleg lesz a téma, ráadásul szó szerint. A Nap hőjénél egymilliószor melegebb. A problémákat megelőzendő építettek rá egy olyan hűtőrendszert, ami a mélyűri fagynál is mélyebbre hűti a szupravezetőket. Szükség is lesz rá, ugyanis itt nem kisebb feladatot tűztek ki célul, mint reprodukálni a Nagy Bumm közeli állapotot. Két, egymással ellentétes irányban haladó protonsugár 4 ponton való ütköztetése létrehoz egy rejtélyes, majdnem folyékony anyagot (kozmikus plazma), mely a feltevések szerint a Big Bang ősállapotban volt megtalálható, abban a pillanatban, mielőtt a kvarkok eléggé lehűltek ahhoz, hogy az atomok egymáshoz vonzódva új anyagokat hozhassanak létre.

Ez mind szép, jó és izgalmas, node vannak itt kisebb-nagyobb veszélyek.

(klikk a nagy képhez)

A kísérletek közben kialakuló (és felhasznált!) energia olyan iszonyatos méretű, hogy arra nehezen találnék szavakat. Az eljárás amivel ezt az ősanyagot reprodukálni akarják, embertelen mennyiségű radioaktivitással jár. Egy jelenleg szinte teljesen ismertlen anyag után kutatunk, aminek nem vagyunk tisztában a tulajdonságaival és hatásaival. Olyan dolgokon alapszik az egész program, amiknek a nagy százaléka kérdéses, nem tisztázott, vagy egész egyszerűen ismeretlen, de az erre felhasznált energiamennyiség olyan méretű, amivel elpusztítható a fél Naprendszer. A működés közben “véletlenül” létrejövő fekete-lyukakról pl. a CERN tudósai legyintően nyilatkoznak: egyrészt nem sikerülhet túl nagyra a Big Bang, ha egyáltalán lesz ilyen kísérő jelenség, valamint ha véletlen létre is jön egy miniatűr fekete-lyuk, akkor nem lesz sem elég ideje a stabilizálódásra, se elég energiája, hogy akkora gravitációs mezőt generáljon maga köré, ami nagyobb problémát okozhatna.

(klikk a nagy képhez)

Lehet, hogy a laikus mivoltom miatt, de valahogy nehezen tudom befogadni azt, hogy ennyire félvállról lehessen venni egy olyan hihetetlenül durva problémát, ami potenciálisan bekövetkezhet. Elszabaduló fekete-lyukakról, nukleáris robbanásról, féregjáratokon keresztül látogató Sliders szereplőkről és Klingon harci gépekről nem mernék elmélkedésbe kezdeni, de azért nagyon elgondolkodtató, hogy milyen szintű energiákkal dolgozunk mostanában és mennyire felelőtlenül állunk hozzá olyan dolgokhoz, amik emberéletek millióira hatással lehetnek. Nem mellesleg érdekes információ a CERN-ről, hogy 1989-ben ők találtál fel a World Wide Web-et, mint olyat és a mai napig rajtuk keresztül áramlik a világ internetes forgalmának az egyharmada, ugyanis a 3 fő hub közül ők az egyik. Gondoljunk csak bele egy kósza pillanatra, hogy mi lenne, ha ez a projekt rosszul sülne el és elszállna ez a központ. Nem is kell elvinnie a robbanásnak a fél kontinenst ahhoz, hogy maradandó emlékeket szerezzen a civilizációnak.
Még jó, hogy nem készülök megérni a nyugdíjas kort.
(klikk a nagyon nagy képhez)

Big Bang v2.0

(all image (c)opyright: CERN)

[ Large Hadron Collider @ wikipedia ]
[ CERN @ wikipedia ]
[ CERN official site ]

[ post source: Dark Roasted Blend ]

No Comments

  • jó poszt. pár hónapja én is érdeklődve figyelem ezen eseményeket, kiváncsiam várom a fejleményeket…

  • vajon egészenpontosan mikor indítják ? Ha felszívódnánk, addigis baráti ölelés :) Voltak viszontagságok, de azért jó volt ebben a létben.

  • Hehh, ha kicsi bukta, lesz egy 30 km-es gödör, ha nagy, akkor egy újabb big-bang, szép… Télleg jó poszt!

  • Lehel: ha minden igaz 2008 Május az indulás
    ebből a linkből kiindulva:
    http://www.physorg.com/news101730821.html

    btw,
    félelmetes szinten tartunk technikailag, de ugyanolyan félelmetes az, hogy mennyire gyerekcipőben jár mellette a józan ész.

  • Bárcsak…

  • ha ezen a képen a csaj nem egy modell, hanem CERN dolgozó, akkor azt hiszem, pályát tévesztettem… :|

  • Kedves Mindenki!

    Hadd nyugtassalak meg benneteket. Nem fognak apró feketelyukak keletkezni, és nem fogja a világot beszippantani egy a CERN-ből elszabadult féregjárat. A CERN-ben tényleg az eddigi legnagyobb energiájú nehézrészecske ütközéseket fogják megvalósítani laboratóriumi körülmények között, de ez nem jelenti azt, hogy ennél jóval nagyobb energiájú ütközések nem lennének mindennapiak: A cikk, amelyre hivatkozás van említi, hogy az ütköző részecskéknek akkora energiája van, mint egy szúnyognak, ami egy-egy részecskébe sűrítve hihetetlen nagy energia sűrűséget jelent. Ha ilyen hasonlatokat hozunk, akkor én tudok jobbat is: A magaslégkört folyamatosan bombázzák olyan részecskék is, amelyeknek akkora a mozgási energiája, mint egy 200 km/h-val megküldött teniszlabdának. És még eddig nem nyelte el egy mikro-feketelyuk sem a földünket…
    Szóval szó sincs olyan energiasűrűségekről, amelyektől esetleg mikro feketelyukak keletkezhetnének.
    Persze az ilyen jól hangzó és félelmetes dolgok könnyen terjednek, de nem feltétlenül kell bedőlni nekik.
    A baj, hogy sok olyan hely van, ami tudományosnak mutatja magát, és közben ilyen hülyeségekkel ijesztgeti a népet. Sőt, nem hogy sok van, annyi van, hogy egyszerűen lehetetlen velük versenyre kelni.
    A témában itt van eredeti forrásból némi közérthető anyag:
    http://public.web.cern.ch/Public/en/Science/Science-en.html

    Üdvözlettel,
    Pusztai István
    (Alias: Manó)

    Fizikus doktorandusz
    Department of Radio and Space Science
    Chalmers University of Technology, Göteborg

  • Manó!

    Nagyon szépen köszönöm a reakciót, remélni se mertem, hogy egy ilyen szakavatott ember is jelentkezik itt a témához. Tényleg öröm látni, hogy egy hozzártő hessegeti el a laikus félelmeket :)

    Kíváncsian várom a fejleményeket a továbbiakban is, remélem megéri a befektetett munka és nem fognak jönni a klingonok :]

Leave a comment

Archive

Mixes for the HarderGeneration