Jun 7, 2008
nolyemi
Views: [post_view]

SUGAR SHOP – Pazar design, magyar mentalitás

Willy Wonka neonszínes-sütiszagos világának költséghatékonyabb verziója a hazánkban nemrég nyílt első design cukrászda, a Sugar Shop. Az agyonpromózott kalóriatöltő-állomásból valóban nem sajnálták a kreatív ötleteket és a retinabántó színkavalkádot, de jó lett volna, ha a személyzet kiválasztására akár tizedannyi energiát fordítanak, mint a cukorkás vécéülőkére.

A Sugar Shop megközelítése nem igazán fedi le a cyber életérzést: Újpesten botorkálni panelek közt a kavicsokon minden, csak nem vendégcsalogató. Megérkezéskor ráérzünk az árucsatolás marketingjére, hiszen az egyébként méltó (sőt, szirénázóan veszélyes) riválisnak tekinthető Horváth Cukrászda emeletén kapott helyet az újgenerációs cukormáz-szentély. Már önmagában rizikófaktor, hogy amíg eljutunk a feljáratig, megpillantjuk a lenti csodás süti-és fagyiválasztékot, és a léc máris sokkal feljebb rezeg.

Felérvén a szivárvány-csíkozású lépcsőn, igazán lelkesítő látvány fogad minket (köszönés mondjuk nem): csavaros nyalóka mintájú bárszékek, az üveglapos asztalok alatt színes drazsék halmozódnak, a világos termet pedig formabontó sütik és hengerekben kavargó cukorkák szegélyezik. Mint egy veszett vizslakölyök szántom végig a terepet, hogy mit is akarok először, de a reklámban és a csicsásan vidám honlapon beígért önkiszolgáló fagyizó okozta az első torpanást. Úgy elképzeltem otthon, hogy x összeg fejében dugig szedhetem magam a púposan kirakott tömérdek fagyicsodából, ehhez képest ott árválkodott pár nyílás – asszociációs képességem sajnos a csokifagyiból is pöcegödröt vizualizált -, és egy tábla a dekánkénti, pofátlanul drága áráról. Az a tény, hogy szedhetsz rá ingyen cukorrögöket meg reszeléket (na ne örülj, a rolettiért azért fizetni kell), mégsem volt elég ahhoz, hogy végül ne a Horváth-féle széles választékú, isteni fagyizót válasszuk.

A süteményes pultnál visszatért az ízlelőbimbó-riadó, ritkán látni ilyen gusztusosan, ízlésesen és ötletesen elkészített tortákat – az aranyos röfifejű muffintól a „sex” feliratú pink mignonig. Az én kifacsart ízlésem rögtön lecsapott a szív alakban tornyosuló chillis-csokis mousse-ra, ami túlszárnyalta elvárásaimat: a krémesen omló, majd pikánsan csípő süti volt ottlétem csúcspontja. Ezután a cukorszekcióhoz zarándokoltam, ahol a tradicionális piros-fehér csíkos botnyalókáktól meg gumicukroktól a Pottert idéző mindenízű drazsékig és hempergetett magvakig azt lapátolhattad a zacskódba, ami csak beléd fér (vagyis amennyi a pénztárcádból kifér). Az itt gubbasztó pénztáros kisasszony önmaga paródiája volt, de én nem tudtam önfeledten kacarászni rajta: először magasabb összeget mért – ezt egy másik kiszolgáló vette észre -, ezután bocsánatot nem kérve affektált és nyafogott valami személyeset a srácnak, majd miután elvettem a logós matricával lezárt zacskót, odarohant a fagyikhoz, és egy hatalmas adagot szedett ki magának, bőven megszórva minden trutyival. Visszaült a pult mögé, hogy komótosan megegye, majd mikor végzett, szedett újra – enni láttam, csak mosolyogni nem.

Kifelé menet még akadt impulzus bőven, a vécé például simán lehetne a repertoár része: a mosdópult ugyanis csupa gyantával összetapasztott színpompás, igazi édességből állt, a mókás drazsé-pöttyös ülőke pedig diszkrét összhangban volt a pink fallal és wc-kefével. Útközben wifis számítógépek sorakoztak a modern üzletfilozófia példastatuálására, az utolsó szobácska meg egy igényes gyermekmegőrző játszóházat rejtett, ami igazán édi meg bédi, csak óránként egy ezresért akkor már nem egy cukrászdában pesztráltatod a csokiért sivalkodó kölyködet. Terepszemle közben a cukorkás zacskónk tartalma folyamatosan apadt, az ízvilág pedig egy felüdült „mmhmh” és egy vállrándítós „hmm” között hullámzott.

A Sugar Shop tehát egy üde szín-és ízfolt a szürkeségbe tespedt magyar szénhidrát-bekebelezőknek, de azoknak is ajánlom, akik csak szeretnének lelkendezve kezet mosni egy megkövült dinnyés nyalóka társaságában. Túracipő és zserbó-vastag pénztárca ajánlott, hízni meg kötelező.

[ sugarshop.hu ]

14 Comments

  • Ahh, akkor nem is lehet annyira nagy szám, Charlie és a csokigyár-fanatikus osztálytársammal már rákattantunk egy ideje a hely honlapjára, és eldöntöttük hogy megnézzük, de ez a mégsem “all you can eat”-fagyizó most kiábrándított, pedig arról szőttük a legnagyobb ábrándokat :(
    Mindegy, ha kapok fizut azért egy látogatást talán megér :)

  • A kiszolgálás tényleg borzalom,agyfaszosabb reggeleimen kedvesebb vagyok,mint az ottani eladók,pedig nekik ez lenne a dolguk.Az önkiszolgálós résznek így tényleg nincs semmi érteme,magadnak kanalazhatod ki,legyél tőle boldog.Az sem mellékes,hogy körülbelül 10 fajta fagyi van,így a kínálatot a sarki cukrászda lenyomja.Nekem a cukros rész sem volt akkora szenzáció,persze jól nézett ki,de ha már ez lenne itt a nagy attrakció,lehetne a választék az Angliában láttott cukrosboltokhoz mérhető(feliratos cukorkák,sör és répa ízű cukorkák…).Persze nagyon szép a hely,és vannak dolgok amiért megéri elmenni,már csak a látvénnyal jól lehet lakni :)

  • sose volt parám a kiszolgálással, pedig voltam már ott párszor. amúgymeg a fagyi kurvára nem drága.. 400ft 10 deka.
    máshol meg az egy gombóc fagyi ami jó esetben van meg 4 deka 140-160ft.. akkor már rég ugyanott vagyunk. csak az ember alapból többet szed, és csodálkozik. meg utána úgyis telepakolja minden cuccal.

  • Csalódás! Nem óriási, de csalódás. Az ötlet csillagos ötös, végre valami egyedi, csak olyan gagyira sikerült a megvalósítás egy-két helyen. A design is rendben lenne, csak a kivitelezés horror. Belsőépítész szemmel: elég sok átgondolatlan részlet is van. De legalább van, a többit most hagyjuk és örüljünk, hogy nekünk is jutott a design-giccs-sugar! érzésből. Tessék kipróbálni!
    A személyzet valóban elég furcsa, lánykák és fiúkák, akik nem igazán tudnak még egy-két szelet süteményt sem becsomagolni. Kosz mindenhol, ragadnak a falak (mondjuk ez inkább azon szülők – ha nevezhetjük így őket – hibája lehet, akik jót nevetnek azon, hogy gyermekük visítozva rohangál a nyalókájával körbe-körbe…). Szóval jó lenne odafigyelni, hogy az egész ne csússzon abba a bizonyos “balkán” jellegű üzemeltetésbe. Lehet, hogy az építés során elfogyott a pénz, ezért lett itt-ott “kelet-európai” a megvalósítás, de ne rontsák el legalább a többi részlettel. Mert valóban üde színfoltja a városi édesipari kínálatnak. És nem is vészesen drága. Csak ne lenne olyan messze!

  • Kíváncsi lennék mi a gagyi neked, kedves belsôépítészörp, a helyben, mert én abszolút a maximalizmust láttam ott, ami szerintem szenzációs, és pont az ilyen okoskodóktól megy el az ember kedve, hogy valami újat csináljon.

  • Kedves zorro! Csak röviden: ha figyelmesen elolvasod a hozzászólást, láthatod, hogy a hely, az ötlet, az újító szellem tetszett, sőt a design is (a süteményekről nem is beszélve!), csak a KIVITELEZÉSsel volt gond. Csak neked a részletek: használhatalan polcok a pultban állók mögött, a pult és a kasszák elhelyezése, a cukorka/nyalóka shopban max. 2-3 ember tud egyszerre válogatni, bárszék jellegű ülőkék, amin sem egy 160 sem egy 190 cm-es ember nem tud kényelmesen ülni, a számítógépek mellett ne nagyon próbálj meg valamit enni vagy inni (pedig gondolom ez lett volna az ötlet), a WC mérete egyszerűen nevetséges,  a kézmosásnál a papírt ledobónyíláson kellene kidobni, csakhogy a szemetes kb 50cm-rel arrébb került  – ezt biztosan valaki arrébtette, viszont már a tervezésnél kellett volna erre is gondolni, nem is beszélve arról, hogy közösségi helyeken nem túl szerencsés olyan mosdót alkalmazni, aminek a lefolyója zárható… majd az első elúszás után ez is kiderül. Stb.
    A kiszolgálásról annyit, hogy a kért süteményeket becsomagolták egy fehér papírba, ízléses matricával leragasztották, majd a két oldalát a csomag alá visszahajtották… Oda már nem került ragasztó, vagyis a csomag két oldalán simán kicsúszik a vásárolt termék. Ez is a maximalizmus része lenne?
    Ha ez szerinted okoskodás (szerintem nem az!), elnézést, nem ez volt a cél. Ha pedig valami újat és újítót csinálunk, fel kell vállalni, hogy becsúszik egy-két hiba, viszont meg kell hallagatni azt aki “okoskodik”, hogy legközelebb ezeket elkerüljük. Ha ettől valakinek elmegy a kedve, inkább ne is fogjon bele! Remélem semmi kapcsolatod sincs az üzemeltetővel vagy a tervezőcsapattal – az lenne az igazán szomorú!
    És annak, aki nem veszi ennyire a szívére a kritikát továbbra is azt ajánlom: “Tessék kipróbálni! Mert valóban üde színfoltja a városi édesipari kínálatnak! És nem is vészesen drága!” Ja, és nyugodtan írja meg a saját véleményét! Maximum zorro-nak majd nem tetszik…

  • Sziasztok!! Hát én még nem voltam, de nagyon szeretnék elmenni… De az árakat nem tudnátok nekem elküldeni e-mailbe???? köszi előre is!!!

  • Hello! Nagyon szeretnék ide elmenni, és valószínű szeptemberben lesz is rá lehetőségem:P Imádom az m&m’s-et!!:P:P

  • Engem a torta árak érdekellnének ..kb.. kőszikee

  • halle ! tök jók a  torták stb. meg  a cukrázda is.!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

  • Csak 1000 ft a gyerekmegőrző? A Pán Péter 1250/h, látványosan unatkozó animátorokkal.Amúgy meg jelentkeztem az új boltjukba dolgozni, szóval lehet, hogy lesz mosolygós munkaerő is ^^

  • Sziasztok! Én régóta járok ebbe a cukiba,sőt a régibe is állandó vendég voltam,mivel nagyon finomak a sütik és torták.De ha tudok a palotai üzletükbe megyek,igaz az nem ilyen dizájnos,de ott legalább kedves a kiszolgálás.
    A minap is vásároltunk,akkor az Újpestibe,de 2 pénztár van,és mindig kavarodás van a kiszolgálásnál.
    Mikor megjegyeztem,hogy ez már nyitás óta probléma a kiscsaj kioktatott,hogy a vásárlók nem tudnak sorba állni….
    Mellettem egy középkorú férfi kért szatyrot,hogy el tudja vinni a sütiket,erre azt a választ kapta,hogy 1000.-Ft vásárlás alatt 10 ft a szatyor,mire a muksó megjegyezte,tudja mit,adjon 15-ért!!!
    Elég ciki volt!!!

  • Sziasztok!
    Én is voltam ott már többször. A hely nagyon nagyon jól néz ki, és sok a finomság ez tény, de a fiún kívül mindegyik kiszolgáló lány olyan undok volt, hogy  alig álltam meg, hogy ne emlékeztessem arra, hogy hol is vagyunk, ki is fizet mindezért (méghozzá tényleg nem keveset), valamint hogy mi is lenne a munkájuk.
    Többször voltam ott, és minden alkalommal ilyen kiszolgálás fogadott.  NAGYON illúzióromboló…

  • tők jók  vagytók  szeretem  az   édeségeiteket

Leave a comment

Archive

Mixes for the HarderGeneration