Igorrr – Poisson Soluble / Moisissure

Ha valaki huzamosabb ideig hallgat fúziós zenéket, nagyon nehéz meglepni. Ha valaki rendszeresen él Venetian Snares, Aphex Twin vagy épp Squarepusher albumokon, gyakorlatilag képtelenség zenével padlóra küldeni, legalábbis nagyon nem egyszerű feladat. Gautier Serre, alias Igorrr viszont olyan speciális francia keverékkel állt elő, ami még laboratóriumi körülmények között is brutális eredményként említhető. Ha azt mondod, hogy érdekel egy kis barokk breakcore, death metal és swing elemekkel ötvözve, kattints a továbbra és megkapod a magadét.
Elő alkalommal, mikor Igorrr zenéje a kezeim közé került, azt hittem rosszul hallok. A Brutal Swing című szerzemény volt a ludas, aminek az indítása kb. azt az érzést keltette bennem, hogy elkapta a nyakam valami rozsdás gépezet, ami ütemesen veri a fejem a vasasztalba, aztán hirtelen besunnyogott a swing alap (sic!), amit pedig kisebb-nagyobb időközökkel disznóvágós death metal gitár döfködött orrba. Géppisztoly alapú kétlábdobos metal sebességek digitalizálódnak, keveredve a breakcore kellemetes törtütemeivel, aztán hip-hop, trip-hop témákba torkollik a beteg swingparti. Szinte látom magam előtt, ahogy a korabeli elit ropja a táncparketten, végül az úrhölgyek leharcolt, féllábú-félkarú Terminátor vasak vállán pihentik a fejüket a lassú részeknél. Nem embernek való zene ez kéremszépen, ilyet csak perverz gépek hallgatnak!

A második törést a Putrefiunt névre keresztelt rettenet okozta, méghozzá olyan módon, amit rémálomban sem képzeltem volna (pedig annak is szép darab). A történet dióhéjban a következő:
Csipkegót lánykák szedegetik a virágokat a mezőn, mit sem sejtve a sebesen közelgő habzószájú tömeggyilkos lovagról (nem keverendő össze Dani “Cradle” Filth személyével, bár tény, hogy a hangja néhol egészen hasonló), kinek lova után felkoncolt ellenségek fejei vannak rögzítve. Néhol egy-egy trubadúr is feltűnik, de nyakonlőve borul el a ködben mind, a távolból pedig mindeközben hős áriák visszhangoznak a messzi-messzi sziklákról. A néző pedig leesett állkapoccsal bámulja az eseményeket, s bár nem érti, hogy mi történik, kifejezetten élvezi a helyzetet.

A címben szereplő két album többi száma meglepően visszafogott ehhez a két metál remekhez képest, viszont annál több meglepetést kínál. A csettingetős hip-hop alapoktól egészen a vöröslámpás-füstös bárzenékig mindent megkaphatunk, egészen speciális és egyedi Igorrr köntösben. Az első albumról (Poisson Soluble) számomra legkiemelkedőbb darab (Tartine De Contrebasse) egy olyan világba kísér el minket, amit előtte senki sem látott még. Karcos fekete-fehér filmek kópiái köszönnek vissza a vászonról, nyakonöntve pár hordó hallucinogén anyaggal és nem kevés mennyiségű  randomizált ütemmel. (ezt a számot az első album kiadójának Myspace profiljában is meg tudjátok hallgatni, link a poszt végén) Képtelenségig fokozott irrealitás, gyönyörű vokálok, sercegő alapok, hátborzongató zongorafutamok és hadseregnyi érdekesség, ami miatt lehetetlen megunni ezeket a zseniális muzsikákat. Azon sem lepődnék meg túlságosan, ha belátható időn belül Venetian Snares közös munkák jönnének elő innen-onnan, hiszen a színvonal és a minőség legalább olyan komoly, mint Aaron mesternél. Ez pedig nagyon nagy szó.

Ízelítőként nem tudok mást adni, mint ez a live felvételt (HD-ben azért élvezhető), amiből azért a lényeg elég keményen átjön, viszont a Myspace profilban találhattok pár finomságot, ami már jobban meg tudja dolgoztatni a mélynyomókat.

Evolution Night Vol. 1: Igorrr

[ Igorrr @ official site ]
[ Igorrr @ official Myspace ]
[ Igorrr @ Last.fm ]

[ Eumople (records) @ official Myspace ]