Jan 26, 2008

NINth

Views: [post_view]

Rust

Mindig is borzongással vegyes gyönyörűséggel néztem a monumentális dolgokra. Főleg ha emberi kéz alkotta mű, amin a természet érezteti a hatalmát. Már gyerekkoromban is imádtam elhagyott gyártelepeken, üres lakótelepeken és hasonló Gulliveri játszótereken sétálni. Nem messze tőlünk volt egy apró vidámpark, kopott “óriás”kerékkel, nyikorgó körhintával és rozsdás híddal, ami már akkor is csontváz volt csupán. Valaha volt ricsajok színhelye, a természet hatalmának élő bizonyítéka. Az ilyen terekben azt éreztem gyerekszereplő vagyok egy Stephen King kötetben, amiben nem tudni mi jön a következő oldalon. Szinte vártam a bohócokat. Igen, imádtam Kinget. Pontosan az ilyen hangulatok miatt.

Torgeir Bull, norvég kalandor és fotóművész (blogger) azon szerencsések közé tartozik, akik találtak ilyen témát a lencse túlfelére és nem is habozott megörökíteni. A helyszín Bolívia, az Uyuni városa közelében lévő puszta, képeken pedig a 19. században elkezdett, de soha be nem fejezett végállomás tartozékai látszanak: a gőzmozdony, a szerelvények. Főszerepben az idő vasfoga.

[ a képek forrása: Dark Roasted Blend ]

Rust

Leave a comment

Archive

Recent Posts

Comments

Bookmarks

Categories

Tags

Mixes for the HarderGeneration